EGYETEM LETT A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA

 

FIDELIO/MTI

A korábbi Táncművészeti Főiskola február elsejétől Magyar Táncművészeti Egyetemként (MTE) folytatja tovább munkáját, a változást arculatváltás is követi.

Szakály György, az egyetem rektora az elmúlt hatvan év legfontosabb eredményének nevezte a változást. Megkezdődött az az 1,2 milliárd forintos ingatlanfejlesztés, amelynek eredményeként külön infrastrukturális egységként csatlakozik szeptembertől a campushoz a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet. A Stúdió In-Ex tervei alapján készülő létesítmény három épületrészében, három szinten hat tánctermet, három tantermet, kilenc vendégszobát, öltözőket, tanszéki és adminisztrációs irodákat, közösségi tereket, kiszolgálóhelyiségeket, közlekedőket, zöldtetőt és teraszt alakítanak ki.

Az intézmény az utóbbi években régiós szakmai kapcsolatai révén közép-európai oktatási központtá vált, és új fejlemény, hogy az Alma Mater Europaea - Evropski Center Maribor magánegyetemmel együttműködve tavasszal keresztféléves klasszikus balett-tanári mester szakot létesít Szlovéniában. Korábban már indult hasonló táncpedagógus-képzés Zágrábban, ahol a közelmúltban fejezte be tanulmányait az első végzős évfolyam.

Az intézmény Tokióban és Kiotóban rendszeresen tart a balettművész szak számára éves megtekintést, amelyen Szakály György több száz jelentkezőből választja ki azt a pár tucat diákot, aki sikeres próbatáncot követően felvételt nyer az egyetemre.

Az MTE képzésében szeptembertől helyet kap a színházi tánc szakirány, és újraindulhatnak a korábban kihelyezett képzésként működött kurzusok is. Folytatódik például a tavaly szeptemberben a Nyíregyházi Egyetemmel közösen elindított néptáncpedagógus képzés, de szerepel a tervek között Pécsen egy moderntánc-pedagógus, Győrben pedig egy klasszikusbalett-pedagógus képzés elindítása a helyi egyetemek közreműködésével. Mindezeken túl a Magyar Táncművészeti Egyetem a közeljövőben doktori iskola beindítását is tervezi.

Február 11. és 25. között egy olyan balettkurzusnak ad otthont az egyetem, amelyen az Oslo National Academy of the Arts hallgatói és balettmesterei, a Frankfurti Művészeti Egyetemről Mark Spradling táncművész-koreográfus, szlovén táncosok és neves hazai balettművészek, balettmesterek, koreográfusok, valamint magyar végzős hallgatók vesznek részt. A Norvég-magyar balettkurzus elnevezésű projekt a Norvég Alap és az EGT Alap támogatásával valósul meg, amelyet a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány nyert el. A program célja a kortárs előadóművészeti együttműködések előmozdítása, más nemzetek kultúrájának, táncművészetének megismerésén, új stílusok, előadásmódok, módszerek elsajátításán és a nemzetközi kapcsolatok erősítésén keresztül.

A program a MOM Kulturális Központban rendezett gálaműsorral ér véget, amelyen a Dohnányi-év alkalmából a 140 évvel ezelőtt született zeneszerző-zongoraművészről éppúgy megemlékeznek, mint a magyar koreográfus nemzedék kiemelkedő alakjáról, Seregi Lászlóról.

IMRE ZOLTÁN PROGRAM

 

Új programot indít a magyarországi táncművészet fiatal alkotói, koreográfusai és előadóművészei számára a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten.

Az Imre Zoltán Programra 2017-ben 100 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre.

A program célja lehetőséget biztosítani az ifjú művészek számára a bemutatkozáshoz, segíteni pályakezdésüket, és kijutásukat a nemzetközi színtérre – fűzte hozzá a tárcavezető, aki a kormányzat táncművészettel kapcsolatos intézkedéseiről szólva emlékeztetett: új otthont kap a Millenáris parkban a Nemzeti Táncszínház, és januártól kiterjesztették a nemzeti minősítésű együttesek művészeire a korábban csupán a balett-táncosoknak járó életjáradékot.

Balog Zoltán hangsúlyozta: az Imre Zoltán Program keretében kiemelten támogatják a társművészetekkel közös együttműködéséből születő új táncművészeti produkciókat, valamint a korszerű táncművészetet a középiskolások és egyetemista korosztály körében népszerűsítő komplex, interaktív oktatási kezdeményezések szervezését is.

Imre Zoltán művészetét a nyitottság, a kísérletezés és a komplex színházi gondolkodás jellemezte, a programmal az 1997-ben elhunyt kiemelkedő alkotó emlékét is szeretné ápolni az NKA – mondta el a miniszter.

Balog Zoltán kitért arra is: idén előreláthatóan jelentős összeggel bővülhet az NKA költségvetése.

Doncsev András, az NKA alelnöke hangsúlyozta: az Imre Zoltán Program alapötlete Bozsik Yvette, Pataki András és Kiss János nevéhez fűződik, a program részleteit az NKA Táncművészet Kollégiuma dolgozza ki.

A sajtótájékoztatón Bozsik Yvette felidézte: Imre Zoltán hihetetlenül komplex, csodálatos személyiség volt, aki számos magyar művészt fedezett fel, köztük őt magát is.

“Nagyon fontos, hogy a fiataloknak lehetőséget adjunk alkotni, koreografálni, hiszen ebben van a jövő” – fogalmazott a Kossuth-díjas balettművész, koreográfus és rendező.

 (MTI)