EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

- egységes szerkezetbe foglalva -

 

Az Egyesület neve:

Magyarul: MAGYAR TÁNCMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE (MTSZ)

Angolul: HUNGARIAN DANCE ASSOCIATION (HDA)

Az Egyesület székhelye:

1014 Budapest, Színház u. 5-7.

 

1./ Az Egyesület működési területe:

A Magyar Táncművészek Szövetsége belföldön, Országos hatókörrel működő - külföldi kapcsolatokat is építő - jogi személy.

2./ Az Egyesület besorolása:

Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján működik, közhasznú szervezet.

 

Az Egyesület céljai

a.) A Magyar Táncművészek Szövetsége - saját tagjai önállóságának tiszteletben tartása mellett - a hivatásos táncművész együttesek, intézmények és az azokban résztvevő alkotó és előadóművészek közös szakmai eredetű érdekeit megfogalmazza, védi és érvényesíti mind a központi, mind a helyi államigazgatási és más szervek előtt.

b.) Hangot ad a lehető legszélesebb körben a szakma igényeinek.

c.) Kiépíti mindazokat a kapcsolatokat és eszközrendszereket, amelyek feladatai eredményes megvalósításához szükségesek.

1./ Az Egyesület tevékenysége

a.) Képviseli a táncszakma közös szakmai és gazdasági érdekeit, a központi és helyi, állami és

egyéb döntési fórumokon.

b.) A szakmát érintő döntési körbe tartozó kérdésekben döntésbefolyásoló, illetve lobby

tevékenységet folytat.

c.) Javaslatokat tesz a vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztésére, új szabályozásra.

d.) A szakmai területen dolgozó szakszervezetek állásfoglalásait befolyásolja.

e.) Segíti és támogatja tagjainak a munkafeltételek javítására irányuló törekvéseit.

f.) Szakmai elismerések, díjak létesítését kezdeményezi, odaítélésükben közreműködik.

g.) Javaslatot tesz művészeti kitüntetésekre, valamint állami kitüntetések odaítélésére.

h.) Együttműködik más szakmai szövetségekkel, egyesületekkel, társaságokkal és a táncművészet területén létrejött más egyesülésekkel.

i.) Kapcsolatot tart fenn a megfelelő külföldi szövetségekkel.

j.) Erősíti és védi tagsága szakmai hitelét,

k.) Szakmai munkájával segíti a kulturális kormányzatot.

l.) Szakembereket delegál kuratóriumokba (Kossuth- és Széchenyi díj, Kiváló- és Érdemes Művész, Harangozó Gyula díj, Fővárosi Színházi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, stb.)

 

2./

a./ Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő cél szerinti tevékenységeket végzi:

- kulturális tevékenység,

- kulturális örökség megóvása,

Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

b./ vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

c./ gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja;

d./ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület, tevékenysége során – jelen alapszabály alapján – együttműködik a helyi önkormányzatokkal, részt vállal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. és 61/B§ szerinti kulturális, közművelődési feladataikban.

 

Egyesületi tagság

1. A Tagság típusai:

a.) A Magyar Táncművészek Szövetsége tagja lehet minden olyan hivatásos táncművész együttes, művészeti eredményeik érvényesülését segítő szervezet, befogadó színház és hivatásos táncművész-képzéssel foglalkozó intézmény, amely csatlakozási szándékát, együttműködési készségét kinyilvánította, az Egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadta, s amelynek tagfelvételi kérelmét az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszti, és tagfelvételéről a Közgyűlés határoz.

b.) Pártoló tag lehet bármely magyar vagy külföldi természetes személy, és jogi személyiséggel rendelkező, vagy nem jogi személy, szervezet, ha az Egyesület céljaival egyetért, s az Alapszabálya előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik, és az Egyesület tisztségviselőjének sem választható.

2) Jelentkezés tagfelvételre

A tag felvételéről a Közgyűlés dönt. Amely szervezet vagy pártoló tag az Egyesület tagja kíván lenni - a tagság típusára is utaló - tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökéhez. Jelentkezéséhez csatolnia kell az Egyesület két tagjának írásos ajánlását.

3) Döntés a tagfelvételről

Az Egyesület Elnöke a tagfelvételi kérelmet - jóváhagyás céljából, a soron következő Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a bejelentésről nyílt szavazással dönteni, s erről a tagot értesíteni.

A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

A fellebbezést az Egyesület Elnöke - az elutasítás indokolásával együtt - a soron következő Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a fellebbezés ügyében egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt.

 

A tagok jogai és kötelezettségei

1 Rendes tagok jogai

a) a tagszervezetek képviselője/i útján, szavazati joggal vehetnek részt az Egyesület Közgyűlésén,

b) az Egyesület bármely tisztségére - személyesen vagy képviselője útján - jelöltet állíthat, választhat és bármely tisztségre megválasztható,

c) javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá kérdésekkel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Elnökségéhez, Elnökéhez, illetve a Közgyűléshez,

d) részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, összejövetelein,

e) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, illetve élhet a kedvezményekkel, az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

 2. A pártoló tagok jogai

a) természetes személy esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján

tanácskozási, (javaslattételi), véleményezési joggal részt vehet a Közgyűlésen,

b) az Egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vehet,

c) az Egyesület által tagjainak nyújtott szolgáltatásokat - a pártoló tagokra megállapított díjazás ellenében - igénybe veheti,

d) az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

3. Rendes tagok kötelezettségei:

a) közreműködjék az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában,

b) megtartsa az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott, belső szabályzat rendelkezéseit,

c) a Közgyűlés vagy az Egyesület más szerve által számára előírt, vagy önkéntesen vállalt feladatait (kötelezettségeit) teljesítse,

d) az előírt tagdíjat, felajánlást az Egyesület részére teljesítse.

e) tevékenységéről szakmai adatokat szolgáltatasson.

f) az Egyesület vezető szervei határozatának végrehajtását elősegíteni.

4. A pártoló tag kötelezettségei:

a) vállalt kötelezettségeit teljesítse,

b) működjék közre, segítse az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, tartsa meg az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott belső szabályzat rendelkezéseit,

c) számára a Közgyűlés vagy az Egyesület egyéb szerve által előírt, vagy önkéntesen előírt tagdíjat, vagy az egyéb pénzügyi hozzájárulást, felajánlást teljesítse.

 
A tagsági jogviszony megszűnése
1 Kilépés

A tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag az Egyesületből kilép. Bármely tag egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal tagsági viszonyát - indokolás nélkül - megszűntetheti.

2 Törlés

a) A természetes személy halálával, illetve az együttes, szervezet megszűnésével

b) Az Egyesület Elnöksége törli a tagok közül azt a tagot, aki a Közgyűlés által megszavazott éves tagdíj hozzájárulási kötelezettségének az előírt határidőt követő 3 hónapon belül, kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget.

c) Megszűnik továbbá a tagság a tagszervezet megszűnésével, illetve, az Egyesület megszűnésével.

d) Ha a tagsági jogviszony törléssel szűnt meg, a tagszervezet leghamarabb, a törléstől számított 1 év elteltével nyújthatja be újra tagfelvételi kérelmét.

3 Kizárás

a) Az Egyesület Elnöksége kizárja azt a tagot, aki az Alapszabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi, szakmai-etikai vétséget követ el, vagy egyébként az Egyesületet sértő magatartást, tanúsít. A vétségek kivizsgálására az Elnökség 3 tagú Szakmai-Etikai Bizottságot hozhat létre, amelynek elnöke állandó meghívottja az elnökségi üléseknek. A Bizottság ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

b) A törlést és a kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egyesület Elnökéhez. Annak eredménytelensége esetén, nem halasztó hatállyal, a Közgyűléshez fordulhat panaszával a kizárt tag.

 

Az Egyesület szervezete

A Közgyűlés

a.) A Közgyűlés a Magyar Táncművészek Szövetségének legfelsőbb szerve.

b.) A Magyar Táncművészek Szövetségének tagját társulat, illetve szervezet esetében a bejelentett vezetője vagy kijelölt képviselője képviseli a Közgyűlésen.

c.) A Magyar Táncművészek Szövetsége Közgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni a Közgyűlést akkor is, ha azt a Bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - azt kívánja. A Közgyűlés szükség szerint bármikor összehívható.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

A Közgyűlés összehívásának rendje, a napirend közlésének módja.

A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell írásban meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha azt a tagok egyharmada – a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

d.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1 ./ Az Alapszabály megállapítása és módosítása.

2./ Az éves költségvetés tervének meghatározása.

3./ Az Elnökség beszámolójának elfogadása.

4./ A Magyar Táncművészek Szövetsége más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása.

5./ Az Elnökség megválasztása és felmentése.

A Elnökség felmentését a Közgyűlés köteles írásban megindokolni. A Közgyűlés az alábbi esetekben kezdeményezheti a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek (Elnökség) visszahívását:

- a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megbízatásukból származó lényeges kötelezettségüket szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentôs mértékben megszegik, vagy

- egyébként olyan magatartást tanúsítanak, amely a megbízatás fenntartását lehetetlenné teszi.

6./ Új tagok felvétele.

7./ A Magyar Táncművészek Szövetsége tevékenységi programjának, stratégiai döntéseinek elfogadása, illetve az ilyen jellegű előterjesztések jóváhagyása.

8./ A tagsági díj megállapítása.

9./ Éves beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadása.

10./ FB tagok kijelölése.

e.) A Közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van.

A határozatképesség hiánya miatt a Közgyűlést el kell halasztani, és 30 napon belül újra össze kell hívni. Az újra megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a tényre a tagok figyelmét a meghívóban előzetesen felhívták.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

f.) A szavazás rendje, határozathozatal módja

1./ A Szövetség minden tagjának egy szavazata van.

2./ A Közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

3./ Minősített, a jelenlévő tagok kétharmados többségének egyetértése kell a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó, a IX / d.) 1., 3., 4., 6., 8., 9.,10., pontokban megjelölt döntések meghozatalához.

4./ A döntések meghozatala nyílt szavazással történik.

g.) Az Egyesület vezető szerve, köteles a döntéseit az érintettekkel írásban közölni, és döntéseit az internetes oldalán nyilvánosságra hozni.

Az Egyesület vezető szerve, köteles döntéseit az ülésekről készített jegyzőkönyvekben pontosan nyilvántartani, amelyből megállapítható a döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye).

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet. Az iratok megtekintésére az Egyesület székhelyén személyesen van mód, a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések betartása mellett.

Az Egyesület vállalja, hogy honlapján biztosítja működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát.

 

Az Elnökség

1./ Az Elnökség a Magyar Táncművészek Szövetsége ügyintéző és képviseleti szerve, döntéseket hoz és hajt végre. A Közgyűlések közötti időszakban ellátja az ügyek folyamatos vitelét.

Az elnökségi tagok megválasztása a Közgyűlés kizárólagos jogköre.

Az Elnökség ülésein az elnökségi tagok személyesen kötelesek jelen lenni, meghatalmazásnak helye nincs.

2./ Az Elnökség 9 főből áll. Az Elnökség tagjai – az Elnökség döntéseivel összhangban – teljes körűen és önállóan jogosultak az Egyesület képviseletére.

Az Elnökség az Elnököt és a Társelnököt a soraiból választja meg. Megválasztásuk három évre szól, azonban újraválaszthatóak, továbbá bármikor visszahívhatóak. Dönthet úgy az Elnökség, hogy a Társadalmai elnök tisztségére a Szövetségen kívülről kér fel valakit.

Az Elnökséget a vezető tisztségviselők egyike (Elnök, Társelnök) hívja össze és egyben a Közgyűlés Elnökeként is eljár.

Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente kétszer - tart ülést. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között 5 nap időköznek kell lennie. A nyilvános elnökségi ülések meghívóját a tagságnak is meg kell küldeni. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

Az Elnökség ülése nyilvános, és határozatképes ha legalább az elnökségi tagok közül legalább 5 fő jelen van az ülésen.

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden elnökségi tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Az Elnök vagy az Elnökség bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el.

3./ Elnökségi tag lehet:

• magyar állampolgár,

• Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár.

4./Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói. Az Elnökség a Közgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel és felelősséggel tartozik.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5./ Az Elnökség, az általa meghatározott és a Szövetség napi, operatív feladatainak intézésére Ügyvezetőt, Titkárt alkalmaz ill., kérhet fel.

6./ Az Elnökség a hazai táncszakma érdekében, a kiemelkedő szakmai tevékenységgel rendelkező személyek közül Tiszteletbeli Elnököt, ill. Tiszteletbeli Elnökségi Tagot választhat, akiknek mandátuma megegyezik az Elnökség mandátumával. A Tiszteletbeli Elnök és a Tiszteletbeli Elnökségi Tag, az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

 

A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés bízza meg 3 év határozott időtartamra. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság három tagból áll, ügyrendjét maga állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság évente legalább kétszer ülésezik.

A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tag jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Felügyelő Bizottság létszáma nem csökkenhet három fő alá.

A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesület bármely szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

Az Egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Tanácsadó Testület

Az Elnökség, tevékenysége segítésére, Tanácsadó Testület hozhat létre. A Tanácsadó Testület tagja lehet, minden olyan magánszemély, aki több évtizedes alkotói, előadóművészi, pedagógusi, tudományos, szakírói munkásságával, a magyar táncművészet érdekében tevékenykedett, és maradandót alkotott.

A Tanácsadó Testület, tagjai közül 2 év időtartamra, Tiszteletbeli Elnököt választ.

A Tanácsadó Testület feladatai:

  • Figyelemmel kíséri a táncművészet helyzetét
  • Az Elnökség felkérésére, vagy saját kezdeményezésére javaslatot tesz a táncművészet egészét érintő kérdésekben
  • Aktuális kérdésekben – igény szerint – szakmai vélemény kialakításával segíti az Elnökség munkáját
  • Társadalmai státuszánál fogva (szakmai, politikai, stb.) támogatást nyújt a Magyar Táncművészek Szövetsége számára

A Tanácsadó Testület tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek.

Üléseit a feladatok függvényében, de legalább, évente kétszer tartja.

 

1./ A közcélú adománygyűjtés szabályai

Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

2./ Az Egyesület gazdálkodása

a.) Az Egyesület tartozásaiért Saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

b.) Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, eredményes pályázatokból képződik.

c.) Az Egyesület - célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – nem elsődleges jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

d.) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

e.) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

f.) Az e.) pontban foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

g.) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

h.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

i.) Az Egyesület

a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;

b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

3./ A nyilvántartási szabályok

Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani az alábbiak szerint:

 

Az Egyesület bevételei:

a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

e) a tagdíj;

f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

 

Az Egyesület költségei:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

4./ A beszámolási szabályok

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az Egyesület belső szabályzatában köteles részletesebben rendelkezni:

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

b) a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető-tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

Az Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik:

a.) feloszlással,

b.) más egyesülettel való egyesüléssel,

c.) feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával

Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról a Közgyűlés jogosult döntést hozni.

Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 

Vegyes rendelkezések

1.1 Jelen Egyesület a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé.

2.1 Ezen Alapszabályban nem rendezett kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

Budapest, 2014. május 27.

Mihályi Gábor elnök